Elnökségi tagunk, dr. Piskóti István a szerzője a közelmúltban megjelent cikknek, amely felhívja a figyelmet a Budapest márka kiépítésére.  Cikkében nem véleményt, esetleges fejlesztési ötlet, hanem inkább módszertani javaslatot kíván tenni, amellyel meg lehetne találni a jövő megoldásait.

Éltem Budapesten, s azóta is hetente sok személyes és szakmai szálon újra és újra találkozunk, figyelem változásait. Kedvelem és kritizálom a várost. Egyetértek a cikksorozatban megjelent sok-sok pozitív véleménnyel, érdemmel, de csatlakozni tudok a kritikusokhoz is, felemlegetve az elszalasztott lehetőségeket, a fejlesztési hibákat, a hiányzó élményhelyeket, a gyengébb „élhetőséget”.

A városról ellentmondásosak a vélemények, nincs konszenzus, mindenki másban találja meg elégedettsége, elégedetlensége tárgyát. Budapest félig jó, félig rossz város, Budapest egy félig kész város, ahol nem egyértelmű, legalábbis nem egyértelműen láttatja, hogy miként, mivé akar továbbfejlődni, kinek és hogyan kell meghatároznia, megcsinálnia azt.
E pár sorban nem esetleges fejlesztési ötleteimet, nem a szubjektív, kommunikációs elképzeléseimet, véleményemet osztom meg, hanem azt a módszertani javaslatot teszem, amivel megtalálhatóak, amivel meg tudnánk találni a jövő megoldásait.
A megoldás szakmailag relatíve egyszerű, a megvalósítás nem könnyű, de szükséges. Azt gondolom, s ezt tudományos és gyakorlati tapasztalataim alapján biztonsággal állítom, hogy a városmarketing szemlélete és tudatos gyakorlata, túlmutatva az imázs- és márkaépítő, értékesítő szerepen, jelentős módszertani segítséget tudna nyújtani a sokoldalú politikai és szakmai elképzelések rendszerezéséhez, az irányok kijelöléséhez, a megvalósítás szervezéséhez.

A TÁRSADALMI MARKETING GYÓGYSZERE A „RENDSZERTELENSÉG” BETEGSÉGÉRE

A gyakorta bizalmatlanul szemlélt szakmánknak van egy vitán felül álló iránya, a „társadalmi marketing”, mely a marketing szemléletét és módszertanát a különböző társadalmi, közösségi ügyek, problémák hatékonyabb megoldása érdekében veti be.

A társadalmi marketing működésének a lényege az ún. „stakeholder-management” működtetése, vagyis az „ügyben”, a „problémamegoldásban” érintett, érdekelt szereplők, szervezetek bevonása, koordinált együttműködés úgy, hogy „érdekközösségeket hozunk létre”, közös cselekvésre kerül sor, melynek keretében mindenki nagyobb „haszonra”, előnyre tesz szert, s a problémakezelés is megtörténik. Ehhez, a „mindenki nyertessé válik (nem legyőzővé)” – win-win - helyzet kialakításához, s nem a kölcsönös lemondást, áldozatot jelentő kompromisszum létrehozásához kell a marketing, mely jól fel tudja mérni az üzleti, a civil és az állami, önkormányzati szféra kölcsönösségen alapuló érdekeit. A marketinges rutinos „alku” folyamattal közös nevezőket hoz létre. Képes üzleti érdekké formálni a környezetvédelmet, képes a cégek társadalmi felelősségvállalását a város felé irányítani. Képes a „politikai piacra vinni” a civil, a lakossági érdekeket, azaz egymás felé értékesíteni a másik fél „termékeit”. Majd a marketing kommunikációs fegyvereivel képes magatartásváltásokat elérni, mindezt a külső (turisztikai, befektetői stb.) piacokon elismertetni, eladni, s így biztosítja a „stake-holderek” közös és egyéni hasznát, „profitját”.

Ez a technika választ ad a nyitott cikk alapkérdésére. Miként azt a válaszok megoszlása is mutatja , mind az átgondolt központi tervekre, kerületi nagyprojektre (legyen az egy olimpia, egy gyárépítés, vagy éppen a hajléktalanság ügye), mind kis közösségeket, néhány szereplőt érintő spontán, de persze átgondolt kezdeményezésekre (egy park-létesítésére, sétáló utcákra, üzletekre, óvodákra stb.) egyaránt szükség van. De minden területi és szakmai szinten (főváros, kerületek, városrészek, turizmus, kultúra, sport stb.) használni kell a „társadalmi marketing” alapú konszenzust, érdekeltséget teremtő mechanizmust.
A város jövőjét szerintem az fogja meghatározni, hogy képes lesz-e olyan „rendszert” működtetni a jelenlegi „rendszertelenség”, vagy rész-rendszerekben gondolkodás helyett, ahol ez a marketing-orientált szemléletű városfejlesztés mindennapi, „minden szintű” gyakorlattá válik, s az üzleti, a civil és az állami, önkormányzati szféra érdekközössége létrejön. Biztos vagyok benne, hogy hosszabb távú, fenntartható sikereket, elégedettséget csak így lehet elérni.

MÁR MA MEG KELL FOGALMAZNI A BUDAPEST MÁRKÁT

Meg kell fogalmazni és tudatosabbá kell tenni, hiszen legtöbb eleme spontán vagy részben tervezett módon működik (fürdők, kultúra, fesztiválok, színház, múzeumok, szórakozás, romkocsmák, stb.). A márka lényege pedig éppen a tudatosság, a célcsoportok füleinek tetsző, a tudatosan fejlesztett értékekre, teljesítményre alapozott üzenetek kommunikációjával történő imázsépítés. A városmárka létrehozásának modelljei, folyamata, módszertana, hatékony eszközrendszere szakmailag ismert, számos sikeres, sajnos többnyire nemzetközi példát találunk. Láthatóan az eddigi sikertelenség oka, itt is, a rendszertelenség és szervezetlenség, az együttműködés, az együttes cselekvés érdekeltségének, a társadalmi marketing koordinációnak hiánya. A márkaépítés pedig ezzel kezdődik. A turizmus terén erre szolgálnak világszerte a sikeres desztinációmarketing szervezetek, de a gazdaságfejlesztés, az innováció, vagy éppen a helyi lakosság identitásának, elégedettségnövelésének is megvannak a jól felépíthető megoldásai.

Azt javaslom, hogy hozzuk létre ezeket a marketing-rendszereket, s akkor minden ötlet, kezdeményezés, törekvés megtalálhatja az érvényesítésének, megmérettetésének útját a közös cél érdekében, a budapestiek, s általa jelentős mértékben az egész ország jobb életét szolgálva. Minden ötletre, cselekvésre szükség van, mert elárulom, „mindenki marketinges”, minden budapesti, minden vállalat, állami szereplő, vagy civil szervezet egyaránt formálja a város imázsát, s ennek éppen a társadalmi ”városmarketing” tud keretet adni, hogy az együttműködés, a közös ügy sikere megteremtse mindenki elégedettségét, s akkor a városunkat egyre teljesebbnek érezzük, s Budapest is „kész” lesz. Ez persze fizikailag sohasem igaz, egy város mindig változik, de mégis azt gondolhatjuk, hogy így a jó, mert szívesen élünk együtt vele, magunkért, s a város egészéért.

 


Vissza

hírlevél

Név:*
E-mail cím:*
Az adatvédelmi nyilatkozatot elfogadom: Igen

Partnereink

Kapcsolat

mail  marketing@marketing.hu

phone  +3630 297 2139, +3620 245 8796

place  1142 Budapest, Kassai utca 71.