Sok vállalkozás használ marketingeszközként nyeremény akciókat. A nyereményjáték egy promóciós eszköz, mellyel lehetőségünk nyílik termékeink, szolgáltatásaink népszerűsítésére, valamint eladásának növelésére.

 

A bejelentés köteles játékokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályánál (SZEF) kell bejelenteni, tehát nem a Szerencsejáték Zrt.-nél, mint ahogy az a köztudatban elterjedt. Ez utóbbi nem egy hatóság, hanem egy piaci szereplő.
Manapság igen csekély azon játékok száma, amelyek bejelentési kötelezettség alá tartoznak. Az, hogy melyik játék bejelentés köteles, az alábbiak alapján dönthető el.


Bejelentés köteles játékok
A szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény értelmében „aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy a szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.”


Az akció tehát akkor minősül a szerencsejáték törvény szerinti ajándéksorsolásnak, és így bejelentés kötelesnek, ha az:

  • a szervező saját termékének vásárlásához, szolgáltatásának igénybevételéhez kötődik,
  • ingyenes (a termék, illetve szolgáltatás szokásos piaci árán felül további fizetési kötelezettség nincs),
  • a játékosok sorsjegyet kapnak;
  • a sorsjegyek „nyilvános húzása” útján történik a nyertes meghatározása.

A fenti feltételek együttes érvényesülése esetén egy ajándéksorsolás tehát bejelentés köteles, és vonatkoznak rá annak szigorú szabályai (közjegyző, tartaléknyertesek, nyeremény átadási határidő, végelszámolás, stb.).


Nem bejelentés köteles játékok


Az egyéb promóciós játékok sokban hasonlítanak az ajándéksorsoláshoz, azonban nem kapcsolódnak hozzájuk a bejelentéssel, közjegyző jelenlétével és a végelszámolással kapcsolatos előírások.
Promóciós játéknak fog minősülni a játék akkor, ha hiányzik belőle az ajándéksorsolásnak a fentiekben felsorolt valamely kitétele, tehát ha a játékban történő részvétel nem kötődik termék vásárláshoz (pl. rendezvényeken ki lehet tölteni regisztrációs lapokat - személyes adatok gyűjtése céljából, és ezzel részt lehet venni egy játékban), vagy nem kell beküldeni a termék csomagolásán található "sorsjegyet" vagy a blokkot (hanem pl. egy vásárláskor kapott kódot kell elektronikus úton beküldeni),vagy nincs sorsolás (pl. minden 10. nyer, vagy mindenki kap ajándékot, aki X db kódot beküld).
Az online felületen zajló játékok a fentiek alapján általában nem tartoznak bejelentési kötelezettség körébe.
Kiemeljük, hogy az itt leírt bejelentési kötelezettségtől elkülönül az adatkezelési bejelentés. A játékok során szokásosan a játékosok megadják személyes adataikat is, ezért a szervezőnek az adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) be kell jelentenie.

 

Mire kell különösen figyelni a bejelentés köteles játékoknál?


1. Bejelentés és változás bejelentés határideje
A bejelentést legkésőbb a játék meghirdetését megelőző 10 nappal kell benyújtani a NAV honlapján közzétett, SZF02 számú formanyomtatványon.
A bejelentés megtételét követően az abban foglaltaktól eltérni a változtatás időpontját megelőző 10 nappal az említett nyomtatványon benyújtott bejelentés teljesítésével lehet. A változtatás azonban nem sértheti a játékosok érdekeit.


2. Eljárási díjak, felügyeleti díj
Az eljárás illetékköteles, melynek mértéke az elsőfokú közigazgatási eljárásért fizetendő általános tételű eljárási illeték mindenkori mértékéhez igazodik (3.000,- Ft).
Az illetéken felül a sorsolási eseményt megelőző 10 napon belül az ajándéksorsolás szervezőjének felügyeleti díjat kell fizetni. A fizetendő felügyeleti díj összege a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. A szervező a felügyeleti díj megfizetése mellett köteles az állami adóhatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (SZF35-ös nyomtatvány) benyújtására is.


3. Sorsolás, közjegyző
A sorsolási eseményen – az ajándéksorsolás lebonyolítójának költségére – közjegyző jelenléte kötelező.
A sorsolás helyét, időpontját és eredményét legalább olyan nyilvánosság előtt kell közzé tenni, mint a játék kezdetének és feltételeinek meghirdetését. A nyilvánosságot a szervező a húzás helyének és időpontjának nyilvános közzétételével (már az akció meghirdetésekor) köteles biztosítani. Az ajándéksorsoláson résztvevőknek a fizikai lehetőségekhez képest biztosítani kell a kívánságuk szerinti jelenlétet, de ettől függetlenül kötelező közjegyző jelenléte és a hatósági ellenőrzés lehetőségének biztosítása is.


4. Tartaléknyertes
A NAV vonatkozó tájékoztatója szerint az ajándéksorsolás szervezőjének kizárólag abban az esetben van lehetősége tartaléknyertes kisorsolására, ha a bejelentésében ezt feltünteti, továbbá a játékosok felé a megfelelő formában meghirdeti, hogy hány darab tartalék nyertest húz, és azok milyen feltételek esetén lépnek az elsőként kisorsolt játékos helyébe. A megfelelő formában történő meghirdetés azt jelenti, hogy az ajándéksorsolásban résztvevő termékeken, vagy a termékekhez és a szolgáltatáshoz közvetlenül adott sorsjegyen kell szerepelni ezen információknak. A tartalék nyertes húzása kizárólag érvénytelen pályázatok esetén elfogadott húzási módszer, arra az esetre tartalék nyertes nem húzható, ha valamilyen oknál fogva a kisorsolt nyereményeket nem lehet átadni.
Amennyiben valamilyen oknál fogva sem az elsőként kihúzott játékos, sem a tartalék nyertesek nem felelnek meg a bejelentett és közzétett részvételi feltételeknek, úgy további – a bejelentésben foglaltaktól eltérő – sorsolás („pótsorsolás”) megtartására a szervezőnek nincs módja, az emiatt keletkezett át nem vett nyeremények értékét játékadóként kell a központi költségvetésbe befizetni.


5. Nyereményátadási határidő
A nyeremények átvételének lehetőségéről legfeljebb a sorsolás napját követő 90 napon belül kell gondoskodni. Az ajándéksorsolás szervezőjének lehetősége van a 90 napos határidőnél rövidebb nyereményátadási határidő megállapítására is, amennyiben ezt a játékosok számára megfelelő formában részletesen meghirdeti (azaz a szervező az ajándéksorsolásban résztvevő terméken, vagy az ahhoz kapcsolódóan adott sorsjegyen nyújt tájékoztatást), és bejelentésében a SZEF-fel közli.


6. Végelszámolás
Az ajándéksorsolás után a nyeremény átvételére nyitva álló határidőt követő 30 napon belül végelszámolást kell készíteni a NAV honlapján közzétett, SZF03 számú formanyomtatványon és azt meg kell küldeni a SZEF-hez.


7. Az ajándéksorsoláshoz kapcsolódó adókötelezettség
Az ajándéksorsolás nyereményei után, amennyiben azokat magánszemély nyeri meg (a törvényi előírások nem zárják ki a nem magánszemélyek közötti ajándéksorsolást sem), jövedelemadót kell fizetnie a szervezőnek, mint kifizetőnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseinek megfelelően.


Az ajándéksorsolás át nem vett nyereménytárgyainak forgalmi értékét az ajándéksorsolás szervezője köteles játékadó címén bevallani és a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő hónap 20. napjáig a központi költségvetésbe befizetni.
Amennyiben már a sorsolás időpontjában egyértelművé válik, hogy a meghirdetett nyeremények, vagy azok egy része valamilyen oknál fogva nem kerülhet átadásra (pl. a meghirdetett nyeremények számánál kevesebb pályázat érkezik), úgy az át nem vett nyeremények forgalmi értékét játékadó címén már a sorsolási időpontot követő hónap 20. napjáig be kell fizetnie a szervezőnek.

szerző: Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda


Vissza