Kérdései lennének a reklámadóval kapcsolatosan? Reklámadó kisokosunkban összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és válaszokat, hogy könnyebb legyen eligazodni a reklámadó szabályozásában - akár reklámozóként vagy ügynökségként, akár pedig közzétevőként érintettek a témában.

 Milyen tevékenységek után kell reklámadót fizetni?

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény ("Ratv.") szerint adóköteles

  • a médiaszolgáltatásban,
  • a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,
  • a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
  • bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
  • az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklám közzététele.

 

Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése is, az alábbiakban részletezett kivételekkel.

 

Kinek kell reklámadót fizetnie?

 

Az adó alanya - illetőségétől függetlenül -

 

a) a 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,

 

b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,

 

c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,

 

d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,

 

e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.

 

A megrendelői adókötelezettség esetén az adó alanya - illetőségétől függetlenül - a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt.

A megrendelői adókötelezettség esetén minden esetben a reklámközzétételt közvetlenül megrendelő személy, szervezet minősül megrendelőnek, így pl. ha egy reklámügynökség saját nevében rendeli meg a reklám közzétevőjétől - az ügyfelet vagy annak termékét, szolgáltatását népszerűsítő - reklám közzétételét, úgy az adóalany a megrendelőként a reklámügynökség lesz, nem pedig az ügyfél.

 

Mit érdemes tudni a reklámadó nyilatkozatról?

A reklám közzétevőjének a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy

 

  • az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy
  • arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.

 

Ha van a megrendelőnek a reklámadó nyilatkozata, mentesülhet az adókötelezettség alól?

Igen, ebben az esetben a megrendelőnek nem merül fel reklámadó kötelezettsége. A reklámközzétevő adókötelezettsége azonban a nyilatkozatadástól függetlenül fennáll.

Amennyiben a közzétevő ad nyilatkozatot, úgy az adókötelezettség csak őt terheli, míg a nyilatkozat elmulasztása esetén mind a közzétevő, mind a megrendelő a rájuk irányadó szabályok szerint kötelesek teljesíteni adókötelezettségét.

 

A megrendelő hogyan mentesülhet még a reklámadó fizetés alól?

A megrendelőt nem terheli reklámadó fizetési kötelezettség abban az esetben, ha az adott hónapban, a reklámközzétételből származó bevétel havi összesített ellenértéke a 2.500.000 forintot nem haladja meg. Ebben az esetben a reklám megrendelőjének az adóhatóság felé nullás adattartalmú bevallást sem kell benyújtania.

 

Mentesül továbbá a reklám közzétételének megrendelője az adófizetési kötelezettség alól, ha rendelkezik a reklámközzétevő reklámadó nyilatkozatával; vagy a reklám közzétételének megrendelője

 

  • a reklámközzétevőtől a reklámadó nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és
  • a nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és
  •  a fenti tényeket, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette.

 

A bejelentést a megrendelő kötetlen formában, papír alapon teheti meg a számla kézhezvételének hónapját követő hónap 20. napjáig. A bejelentéseket az adóhatóság nem teszi közzé. (Google és Facebook reklámoknál fontos előrelépés) a közzétevő a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett reklámközzétevői nyilvántartásban.

 

A reklám közzétevője hogyan mentesülhet a reklámadó fizetés alól?

 

Nem kell reklámadót fizetnie azon közzétevőknek, akiknek a reklámadó köteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétele (saját célú reklám esetén a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költsége) nem haladja meg a 100 millió forintot.

Mentesül a reklámadó fizetés alól az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély is.

 

Nem adóköteles továbbá a reklám közzététele, ha azt

 

  • sportszövetség a nemzeti válogatott keret működtetésével, az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával, az amatőr versenyrendszer működtetésével, vagy

 

  • sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával vagy az amatőr versenyrendszerben való részvétellel összefüggésben végzi.

 

Mi a reklámadó alapja?

 

A reklám közzétevő esetén az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel (amennyiben a közzétevő nevében reklámértékesítő ügynökség, ún. „sales house” jár el: a fenti összeg növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével).

 

Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. A közvetlenül felmerült költségek körébe tartozik minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, pl. a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, a beszerzést terhelő előzetesen felszámított ÁFA (ha az adott ügylet kapcsán nem levonható), de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége).

 

Megrendelő esetén az adó alapja a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része. Ellenérték alatt a nettó, tehát az ÁFA nélküli összeget kell érteni.

 

Mennyi a reklámadó mértéke?

Közzétevő esetén az adó mértéke:

 

  • az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%,

 

  • az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után 5,3%

 

Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi közzétevői adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összegéből az irányadó adómértékkel megállapított adóösszeg adóév naptári napjaival arányos része.

Megrendelő esetén az adó mértéke az adóalap 5%-a.

 

Mit érdemes tudni a reklámközzétevői nyilvántartásról?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a reklámközzétevők nevéről és adóazonosító számáról nyilvántartást vezet, amelyet 2015. január 1. napjától a honlapján közzétesz.

A reklám közzétevője mentesül a nyilatkozattételi kötelezettség alól, ha a megrendelés időpontjában szerepel a NAV reklámközzétevői nyilvántartásában.

 

írta: Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda


Vissza

hírlevél

Név:*
E-mail cím:*
Az adatvédelmi nyilatkozatot elfogadom: Igen

Partnereink

Kapcsolat

mail  marketing@marketing.hu

phone  +3630 297 2139, +3620 245 8796

place  1142 Budapest, Kassai utca 71.