Az előző cikkben  (Mielőtt belekezdenénk...A hatékony mobil applikáció fejlesztés lehetőségeinek vizsgálata) a jelenleg is elérhető applikációk vizsgálata alapján több irányelvet is megfogalmaztak a szerzők a városmarketinges mobil applikációk fejlesztésére vonatkozóan. A legtöbb irányelvnél, illetve a vizsgálatok során eddig főleg a tartalomra fókuszáltak. Cikksorozatukat most annak bemutatásával folytatják, hogy az applikáció fejlesztési lehetőségek miként állíthatók a városmarketing szolgálatába.

"Az első cikkben is feszegettük már azt az igen ellentmondásos kérdést, hogy vajon érdemes-e mobil applikációt fejleszteni? Az ellenérvek között soroltuk fel a karbantartó „személyzet” biztosításának nehézségét, illetve azt, hogy sok esetben feleslegesnek érezhetjük ezt a többletbefektetést. Ami miatt mégis érdemes mobil applikációt fejleszteni az az, hogy egy weboldallal ellentétben az applikációk számára rendelkezésre áll egy kibővített technológiai és szoftverfunkciós tárház. Míg a mobiltelefon böngészőjében egy kis érintőkijelzőre optimalizált weboldal a telefonnak csak néhány funkcióját képes elérni, addig egy natív applikáció a telefonkészülék összes szolgáltatásához tud kapcsolódni, s így nagyságrendekkel több interaktív funkciót lehet megvalósítani.

Újból hangsúlyozzuk, hogy applikációt fejleszteni mindig a weboldallal együtt és nem azt helyettesítve érdemes, azonos felépítéssel, adminisztrációs rendszerrel és funkcionalitásban való átfedéssel. Azonban fontos rávilágítani arra, hogy sok – a városmarketinghez köthető – funkciót igazán csak applikációval lehet megvalósítani.

A következőkben sorra vesszük azokat a lehetőségeket, amelyeket a mobiltelefonos alkalmazások nyújthatnak a városmarketingben. Ezek közül, néhány megvalósítható weboldal használatával is, de az igazán hatékony megoldásokat az applikációkba való integrálás jelenti.

Telefonálás: Erről a leginkább kézenfekvő funkcióról könnyen el is feledkezhetünk, pedig az applikációba beépíthető, hogy az egyes szálláshelyekkel, éttermekkel, látványosság üzemeltetőkkel nem csak emailben, de telefonon is egyszerűen, egy gombnyomással fel lehessen venni a kapcsolatot.

Kamera: Az okostelefonoknak, ez az egyik multifunkciós eszköze, amellyel például – ahogy ezt már több létező alkalmazás esetében tapasztalhatjuk – be lehet küldeni kátyúk, kiégett közúti lámpák, vagy bármilyen a közösséget érintő probléma fotóját, így meggyorsítva a hibák javítását. Emellett számos más lehetőség is van a kamera kihasználására. Manapság például az egyre jobban elterjedő QR-kódokkal a fogyasztókat bizonyos előre beállított tartalmakhoz tudjuk navigálni. Ha például az étterem bejárata mellett helyezzük el a kódot, akkor az adott hely adatlapjára tud navigálni a 2 dimenziós vonalkódban elrejtett információ. Emellett az önjáró városi séták működtetője is lehet egy ilyen kódsorozat. A térképen vagy a látványosságok mellett elhelyezve interaktív extra tartalmakat lehet megjeleníteni, illetve akár ajánlókat, promóciókat is hozzá lehet kapcsolni, például vendéglátóhelyekhez elvezető segítséget, vagy tippeket a látványosság közelében.

GPS érzékelő: A helykoordináták alapján egyszerűen mutatható be, hogy mi található a közelben, és a térképen könnyen lehet útvonaltervet készíteni.

Hanglejátszás: Az önjáró túrát az okostelefon hangbemondással is tudja segíteni, előre felvett hangoskönyves városnézés alakítható ki, akár a kamera által beolvasott QR-kóddal, akár a GPS érzékelő helykoordinátáival léptetve a szöveget. Remek példát találunk erre az explorEger alkalmazásban.

Talán az egyik legizgalmasabb és legösszetettebb, és emellett leglátványosabb funkció az okostelefonokon megvalósítható kiterjesztett valóság (augmented reality), amely egyesíti a kamera, a GPS érzékelő és a telefon mozgásérzékelőjének lehetőségeit. Legáltalánosabb definíciója szerint a kiterjesztett valóságban a telefon képernyőjén a kamera képe módosítva jelenik meg, a mozgásérzékelő és a GPS alapján beazonosított hely és telefonpozíció alapján. Mindezt több cél megvalósítására is fel lehet használni, amelyekre magyarországi példákat is találhatunk már.

A telefon pozíciója alapján lehetőség van beazonosítani, hogy milyen látványosságok, éttermek, általánosabban megnevezve érdekes pontok (Point of interest – POI) találhatóak a közelben, illetve a mozgásérzékelő segítségével az is megállapítható, hogy melyik POI-k felé néz éppen a kamera. Különböző algoritmusokkal a szoftverek képesek kiszámítani, hogy a kamera képén hol találhatóak a POI-k és azok a képernyőn a megfelelő pozícióban megjeleníthetőek. Ezzel a funkcióval segíthetjük a városba látogatókat a tájékozódásban, a navigálásban, de emellett új dimenziókat lehet nyitni a városnézésben, a látványosságok felfedezésében és mindezek hatására nagyobb fogyasztói élményt tudunk nyújtani. Ezzel a funkcióval már több Appsters által fejlesztett applikációban találkozhatunk.

A Memopont Győr alkalmazás azonban egészen más módon használja ki a kiterjesztett valóság adta lehetőségeket. Időutazásra invitálja a felhasználókat, mutatja, hogy merre kell mozogni a telefonnal különböző helyszíneken, merre kell fordulni, majd ha tökéletes a beállítás, akkor megmutatja ugyanazt a látképet régi fotón is.

A régi fotókkal, a kamera és a GPS jelekkel dolgozik például a Sighter alkalmazás is, amely – bár nem kifejezetten városmarketinges applikáció, de – remek példa arra, hogyan lehet a város felfedezését játékosítani egy egyszerű cselekvésre, egy látvány, részlet megkeresésére építve. A játék célja pontok gyűjtése úgy, hogy a felhasználók a megjelenő képeken látható részleteket GPS jelek alapján hideg-meleg játékkal megtalálják, ennek bizonyítékául lefotózzák, illetve a helyhez kapcsolódó kérdések megválaszolásával extra pontokat gyűjthetnek. Hasonló ötletek, feladatok, kincskeresések a városmarketinges applikációkba is beépíthetőek a telefon eszközeinek kihasználásával, ahogyan azt például az „Irány Szentendre!” app remekül példázza.

A gamification, mint a vevői elköteleződés ösztönzésére vonatkozó újfajta módszert, már az első cikkünkben is említettük a FourSquare, illetve a hozzá kapcsolódó Swarm appok kapcsán. A pontgyűjtés, a kihívások, amelyekre egyszerű rutincselekvésekkel válaszolva juthatunk közelebb a célhoz, a ranglista, a felfedezés élménye mind-mind hozzájárulnak a desztináció ismertségének, vonzerejének növeléséhez, s emellett az applikációhoz való kötődéshez is. Ez utóbbi jelentőségét bizonyítja például egy 2011-es statisztika, mely szerint „egy alkalmazást átlagosan 9.6 percig, és összességében 19.9-szer használnak, a várható élettartama 3 óra 10 perc”. [Turizmus Panoráma, 2011. május, p. 24.] Tehát a fejlesztés egyik legfontosabb célja az, hogy az alkalmazást ne csak néhányszor és rövid időre indítsa el a felhasználó, hanem hosszan tartó élményt nyújtson, ezáltal az üzemeltető a desztináció-marketinges tevékenységét hosszútávon tudja végezni az applikációval. [Iványi Tamás: Korszerű mobiltechnológiák használata városmarketingben, BME GTK, TDK dolgozat, 2013, p. 22.]

Fontos funkció a WiFi kapcsolat lehetősége, ugyanis több, itt is felsorolt szolgáltatás, különösen a képek és hanganyagok miatt nagyobb adatforgalmat igényelnek, amely sok ember számára nehezen elérhető, vagy jelentős többletköltséggel terhelik meg a felhasználókat. Ennek kiküszöbölésére egyrészt úgy érdemes fejlesztést eszközölni, hogy az adatokat egyszerre egy nagyobb csomagban WiFi-n keresztül lehessen letölteni, erre alkalmas például a Tourinform iroda, mint kiinduló állomás, ahol egy lehetséges forgatókönyv például a következő: Szórólapos tájékoztatóban lehet a WiFi-n elérhető anyagok QR-kódját beolvasni. A túra anyagát ott helyben a látogató az okostelefonjára letölti. Ha esetleg nem sikerül a letöltés, akkor az iroda munkatársai is tudnak segíteni és elindítani a túrát.
Útközben már offline módon csak a GPS jelek alapján lehet fotókkal, hanganyaggal, közelben található látványosságok leírásával színesíteni a helyszín felfedezését. A WiFi-s adatletöltésnek köszönhetően a legfrissebb információk is elérhetővé válnak, ilyen például a múzeumok nyitva tartása, vagy az időszakos akciók, amelyekre külön az adott helyszíneken, mint közeli lehetőségekre, fel lehet hívni a figyelmet.

A hardveres eszközök mellett mindenképpen szót kell ejtenünk az okostelefonok szoftvereibe beépített „push notification” funkcióról is, amelynek köszönhetően felugró üzenetek segítségével a fogyasztó akkor is elérhetővé válik, amikor nem használja az applikációt. Így amellett, hogy a közösségi médiának köszönhetően a marketing paradigmaváltás következtében a pull marketing egyre inkább előtérbe kerül, ez a funkció lehetőséget biztosít arra, hogy push marketinget is meg lehessen valósítani, vagyis a kommunikációs csatornát erősebben uralva a vevőre tudjuk kényszeríteni az üzenetet. Ez a Turizmus Panorámából idézett cikk fényében különösen fontos eszköze lehet a figyelem folyamatos fenntartásának. Azonban nem szabad visszaélni a lehetőséggel, a push notification egy kétélű fegyver. Ha a felhasználó számára zavaróvá válik, akkor jobb esetben csak az értesítéseket tiltja le, rosszabb esetben az applikációtól is megszabadul, így mindenképpen megfelelően targetált és a felhasználó igényeihez igazított és szűrt információk megjelenítésére van szükség.

Mindezeket a technológiákat is érdemes figyelembe venni a tervezés közben az előző cikkben felsorolt irányelvek betartása mellett. Minden esetben szükséges mérlegelni, hogy valóban kell-e az adott funkció, lesz-e elegendő felhasználója, ugyanis egy-egy hardverelem használata, különösen az összetettebb esetekben, mint például a kiterjesztett valóság, nagyságrendekkel növelheti az applikáció fejlesztés költségvetését.

A következő cikkünkben tovább folytatjuk az applikáció fejlesztés vizsgálatát a fogyasztók szegmentációjával, figyelembe véve a Web 2.0, a közösségi média szegmentációs modelljeit, illetve az egyes csoportok ösztönzésének lehetőségeit!"

Szerzők:  dr. Petruska Ildikó                                                                                  Iványi Tamás
                BME Egyetemi docens                                                                             BME hallgató
                                                                                                                        Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 


Vissza